Arcul csapta az emberiséget a klímaváltozás az utóbbi jó egy évtizedben, s a legfrissebb tanulmányok szerint alig van esélyünk a globális éghajlati katasztrófa elkerülésére.
Az emberi tevékenységek több, főleg délkelet-ázsiai országban járulnak hozzá ahhoz, hogy a természetes süllyedés súlyosbodjon. Van olyan kínai város, amely évente 5 centiméterrel kerül mélyebbre.
Minél kevesebb energiát használunk, annál jobban ártunk az oroszoknak.
Mennyire szabályozott, mit is nevezhetünk fenntartható befektetésnek? Csábító hozammal is jár egy ilyen, vagy a hosszú távú hatása jobb csak? A zCast következő adásában a fenntarthatóság és a pénzügyek, a fenntartható befektetések és a zöld hitelek kerültek górcső alá.
A természetvédelmi programokon több mint hatvan éve dolgozó természettudós figyelmeztető felhívásai az elmúlt négy esztendőben egyre sürgetőbbé váltak.
Májusról márciusig nem lehet 25 fok alá vinni a légkondicionálókat, télen pedig maximum 19 fokosra fűthetnek az olasz középületekben, hogy elkerüljék az energiaválságot.
„Örülnünk kell, hogy vannak olyan szakemberek, akik minden magyar ember számára biztosítják azt, hogy egy pohár vizet meginni természetes lehet” – mondta az államfő.
Új módszert dolgoztak ki a kutatók a fák magasságának mérésére, az eredmények az éghajlat- és természetvédelem szempontjából is fontosak lehetnek.
A túlnyomó többség a természetkárosítás elleni hatékonyabb fellépést és a természeti területek beépítések tilalmát várja természet- és klímavédelem ügyében a kormánytól. A WWF friss felmérése alapján az egész ország egységes az ügyben, csak egy kérdés volt megosztó, hogy megfelelő klímacélokat tűztünk-e ki magunk elé.
A kutatók szerint először fordult elő, hogy az antarktiszi jég kiterjedése 2 millió négyzetkilométer alá csökkent.
Az utóbbi hónapokban rég nem látott mértékben nőttek meg az energiaárak, és a drágulás hátterében elsősorban a szénhidrogének, azok közül is elsősorban a földgáz iránti kereslet megugrása áll. Bár az égbeszökő árak és az esetleges energiahiány miatt válsághangulat uralkodik a piacokon, a krízisnek lehet egy jó oldala is.
A száz éve még kipusztulás fenyegette hódok megmentése világsiker lett. Mostanra sokan úgy vélik, talán túl jól is sikerült. A védett állatok fákat döntenek ki, töltéseket fúrnak meg, patakokat duzzasztanak vissza, amivel az árvízvédelemben, a termőterületeken és lakóterületeken is károkat okoznak, csak a vízügynek évi százmilliós plusz költséget kell kiköhögni miattuk. Településvezetők, vízügyesek, gazdálkodók biológusok sürgetik a megoldást, ami lehet akár gyérítés, hódmenedzserek munkába állítása és no hód-zónák kialakítása is, de a megoldást egyelőre nem kapkodja el az állam.
A használt sütőolaj veszélyes hulladéknak számít.
Jövő évtől csak arra a termékre írhatja rá a gyártója, hogy „szén-dioxid semleges”, amelyikről ezt tudja bizonyítani is.
Az energiafelhasználásunkat leginkább mélyfelújítással csökkenthetjük, de a háztartási rendszereink megfelelő kiválasztásával és rendszeres karbantartása is sokat segíthet.
Tavasszal feléledhet bennünk a vágy, hogy otthon, vetőmagról termesszünk zöldségnövényeket. De sok mindenre figyelnünk kell, lakásban a növény fejlődése jóval bizonytalanabb, mint a kertészetben megvett palántánál.
A magyarokat is érinti a klímaszorongás, a jelenségnek a leginkább a középiskolások kitettek, azonban optimizmusra ad okot, hogy az ökoszorongás sokakat cselekvésre ösztönöz – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Dr. Dúll Andrea, az MTA doktora, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának általános dékánhelyettese, egyetemi tanár, az ELTE Ember-Környezet Tranzakció Intézet igazgatója.
Eltűnhet a természetes hótakaró a francia Alpokból és a Pireneusokból is.
Hongkongban naponta több mint 2300 tonna műanyaghulladékot dobnak ki.
A lépéssel a vállalat évi 172 tonna műanyaghulladékot tud megspórolni.
